Reménykeltőnek tűnt a nyolcvan éve véget ért második világháború után, hogy a fizikai és morális értelemben lerongyolódott Magyarország szakít a régi rendszerrel, és kiépülhet a polgári demokrácia. Ám hamar szembesülni kellett azzal, hogy a szovjet érdekszférába sorolt országban mindez hiú ábránd.
Politológus szerzőnk szerint ahhoz, hogy címbeli kérdésre felelni tudjunk, illetve hogy ez a felelet értelmes legyen, először is ki kell zárni mindenféle erőszakot, tömeges bebörtönzéssel való fenyegetést és minden mást, ami a történelem korábbi pontjain megengedhető volt, ám ma egyáltalán nem. Vélemény.
Ahogy a 89-90-es rendszer létrejött és aztán kimúlt, ahogy a NER létrejött és egyszer majd ki fog múlni nem valami rendkívüli, történelmünkben példátlan módi, hanem egy olyan minta, amelyet önkéntelenül követünk. Bajaink jelentős része ebből származik.
Bibó István idézetével válaszoltak Schmidt Mária lapjának.
Október 23-a előestéjén avatták fel az új utcatáblákat Budaörsön.
Rendszerint zárványban maradnak a demokratikus erők, hagyományaik így nem minősíthetők folytonosnak. Ezzel magyarázható, hogy többnyire az antidemokratikus törekvések stabilizálódtak nálunk – hangzott el a történelemtanárok hétvégi konferenciáján.
Döntött a Pest megyei város képviselő-testülete, a Városháza melletti utcát a közelmúltban elhunyt volt köztársasági elnökről nevezik el, a Göncz Árpád utca ráadásul a nagy hatású politikus barátjáról, Bibó Istvánról elnevezett térbe torkollik majd.
Mint éjszakai erdőben a fütyörészés, nagyjából annyira hangzik magabiztosan a régi csatakiáltás: a demokrata nem fél. Látható ez az oktatási rendszerben is, ahol a megfélemlített pedagógusok tiltakozó szavát alig lehetett hallani. De hol voltak a szülők?
Bíbó István fia a börtönévek idején ismerkedett meg a kedden elhunyt köztársasági elnökkel, akit édesapjával együtt ítéltek életfogytiglanra. Azt mondta róla: Göncz Árpád jelentőségét megpróbálták ugyan kétségbe vonni, amikor "megkezdődött a párbeszéd-képtelenség felé való menetelés", azonban ez "igazából nem sikerülhetett". Nagyon üdítőnek tartja Göncz látásmódját, mert szerinte "ma a humorérzék is nagyon hiányzik a politikai életből".
„A közösség egy nemzedék alatt újból kitermeli a hisztéria őrültjeit” – mondta Bibó István, akivel a mennyei Statisztikai Könyvtár olvasótermében ültünk le beszélgetni.
Kétségei vannak Elek Istvánnak, hogy Tamás Gáspár Miklós világosan látná Bibó István jelentőségét. Bár szerinte valóban közelebb áll annak harmadikutasságához, mint a rendszerváltás táján, de még mindig nem elég közel. Értelmezési vita.
A Klauzál Gábor-szobor megvalósításának támogatásáról, és két szobor áthelyezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A testület szeptemberre halasztotta annak az LMP-s javaslatnak a tárgyalását, miszerint közterületet nevezzenek el Budapesten Bibó Istvánról (1911-1979), akit a XX. század egyik legnagyobb magyar politikai gondolkodójaként tartanak számon.
A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
Az id. Antall József rakpart Parlament és Margit híd közötti szakaszának átépítésével egybefüggően sétálhatóvá válik a Duna partja.
Mi lenne ma a legfontosabb mondanivalója Bibó Istvánnak, a neves társadalomtudósnak? A kérdésre fia, ifjabb Bibó István válaszolt. Interjú.
Nem gondolja ifjabb Bibó István, hogy apja írásaihoz úgy kellene visszatérni, mint félrecsúszott mozgalmaknak vagy vallásoknak az alapító szent könyvekhez. Úgy tartja azonban – mondta a HVG-nek adott interjúban –, hogy szellemi magatartásának, erkölcsi hitele példájának ereje volt, ilyen erőforrásokra pedig ma nagy szükség volna.
Bibó nem azt mondta. Van mitől félni, és jobb, mint megijedni.
Minden magyar politikus erkölcstelen, kalandor, hazudozó, magának kaparó? Ha nem, léteztek-e, hol vannak azok, akik egy másik Magyarországot akartak?
Felavatták a főváros első, Bibó Istvánról elnevezett közterületét a II. kerületben, a Barsi utca és a Bimbó út között szerdán.
